Iskolatörténet

Iskolánk elődjét a Nőiparegylet hölgytagjai alapítottak 1873-ban “Női ipar- és kereskedelmi Tanoda” elnevezéssel, 8 rendes és 16 rendkívüli tanulóval. A fiatal nőket úgy képezték, hogy önálló gyakorlati munkára, a női munkaüzemek vezetésére is képesek legyenek 3 év tanulmányi idő után. Az 1893-94-es tanévtől az iskolát az állam vette át, és az új neve Magyar Királyi Állami Nőipariskola lett. Az iskola kisiparos képzést folytatott és segédlevelet biztosított a végzősök számára. 1911-ben adták át rendeltetésének a Rákóczi tér 4. szám alatti háromemeletes iskolaépületet, amelyet Pártos Gyula műépítész tervei szerint (akinek a kerületben a Kandó főiskola épületét is köszönhetjük) a Wellich-testvérek építettek. Ez a szép, ma már patinás épület ad otthont jelenleg is iskolánknak.

kep4

A Nőipari iskola 1922-ben középfokú szakiskolává alakult, így a felvételhez a polgári iskola elvégzése vált szükségessé. Az iskola több szervezeti változáson esett át, 1879-től 1949-ig “Nőipariskola”, majd vele társ-iskolaként “Állami Ipari Leányközépiskola” működött. Az Állami Ipari Leányközépiskola szakképesítés mellett érettségit adott, fehérnemű és ruhavarrásból a segédlevéllel egyenértékű képesítést nyújtott. Akkori népszerű nevén csak mint “Cérnaegyetem” emlegették. Az Ipari Leányiskola elméleti szakmai tantárgyai természetszerűen követték az önálló kisiparos-képzés gondolatát, így anyagismeretet, könyvelést, ipargazdasági ismereteket, szabás- és díszítőrajzot, valamint művészettörténetet tanítottak a felsőbb évfolyamokban. Az első ipari középiskolai érettségi vizsgát 1943-ban tartották, melyen 25 tanuló vett részt.

1949-ben az első osztályosok a 19. számú Textilipari Gimnáziumba iratkozhattak be, majd a nagyüzemi termelés megindulásával megnőtt az igény a középfokú szakemberre. 1951-ben az iskola az igényeknek engedve átalakult Konfekcióipari technikummá, mely Ruházati és Bőrfeldolgozó szakkal rendelkezett. Az iskola ekkor “Ipari technikusi oklevél” végbizonyítványt adott. 1956. április 4-én vette fel Kulich Gyula nevét, így az iskola új neve Kulich Gyula Ruha- és Cipőipari Technikum lett. 1963-ban a nappali tagozatú technikusképzést megszüntették, helyébe a szakközépiskolai képzés lépett. Végbizonyítvány: “Szakközépiskolai érettségi oklevél” a szakoknak megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal együtt (női szabó, cipőgyártó és cipőfelsőrész-készítő).

Az új szakközépiskolai tanterv szerinti tanítás 1966-ban kezdődött meg az iskolában. 1968-ben a cipőipari szak megszűnt az iskolában, a képzés átkerült Martfűre, így az intézmény új neve Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskola lett. Mind a technikumi, mind a szakközépiskolai képzés, döntően a nagyüzemi technológiára épült. Iskolánk országos beiskolázású volt, kollégiumunkban 50-60 tanulónak tudtunk és tudunk férőhelyet biztosítani. 1972-től kezdődően iskolánk szervezte a felnőttek technikusképzését, szintén országos hatáskörrel. Így nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk mind a középiskolás korosztály, mind a felnőttek képzése terén.

1980-81-es tanévtől kezdődően a Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztálya rendeletére egyesült a Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskola és a Varga Katalin Ruhaipari szakközépiskola a Rákóczi tér 4. szám alatti épületben, változatlan néven. Az 1985-86-os tanévtől az iskola áttért az új technikumi modellre. Az átállást az 1985. évi I. törvény tette lehetővé, mely alapján az intézmény műszaki szakközépiskolaként kezdte meg a működését. A képzés célja az ötéves ruhaipari technikusképzés és a vele közös alapozású négyéves ruhaipari szakmunkásképzés volt. Már a kezdetektől igen sok tanítványunk jutott be egyetemekre, főiskolákra, szép eredményeket értünk el az Országos Szakmai Tanulmányi versenyeken és megállták helyüket növendékeink a munkahelyeiken is, megbecsülést szerezve ezzel a Kulich névnek. 1993-ban felvettük a Jelky András nevet.

Iskolánk igyekszik átalakulni, a jelenlegi piacgazdasági igényeknek megfelelni. Átalakulási koncepciónkat 1993-ban dolgoztuk ki, és jelenleg lépésről-lépésre igyekszünk megvalósítani.

2001-ben beindítottuk az akkreditált felsőfokú mérnökasszisztens képzést, melyen az első végzős hallgatók 2004-ben kaptak “Könnyűipari Mérnökasszisztens” oklevelet. 2004-ben indult először nyelvi előkészítő osztály az iskolában, a diákok az idegen nyelv tanulása mellett az informatikai ismereteket is emelt óraszámban tanulták. A folyamatos fejlesztéséknek köszönhetően 2004-től iskolánkban, helyben történő vizsgával, ECDL bizonyítványt lehetett szerezni.

Büszkék vagyunk az iskola magas fokú informatikai, szakmai eszközökkel való ellátottságára, nyelvi laborunk felszereltségére, valamint az intézményben folyó közösségi életre, mely az itt eltöltött évek alatt sok szép emlékkel gazdagítja tanulóinkat.